Egy csukott ajtó egy üres lépcsőházban.

Na, húzzál innen!

Az egész csak egy apró viccnek indult közöttünk. Már nem is emlékszem, hogyan kavarodtunk össze. Persze, ez nem igaz. Mutass nekem egyetlen nőt, aki nem emlékszik rá, hogyan kavarodott össze a pasival, akivel aztán másfél évig összejártak. De a történetem szempontjából a már nem is emlékszem rá is pont annyira megteszi, hiszen ez a része nem lényeges.

Még egészen az elején voltunk ennek a történetnek. Nevezzük kapcsolatnak? Utólag már tudom, hogy akár így is felcímkézhetnénk, ami köztünk volt, de akkoriban, mármint az elején, ha beszéltem is róla valakinek, csak úgy emlegettem őt, hogy a pasi, akivel kavarok. De többnyire inkább nem is beszéltem róla. Nem vertük nagydobra – egyrészt, mert nem is nagyon volt mit, másrészt pedig azért, mert hasonló területen dolgoztunk és időről időre akadt egy-egy olyan projekt, amiben megbízó-megbízott viszony volt köztünk. Semmi kizárólagosság, de valahogy furcsának tűnt volna. Ebből már kitalálhattad, hogy így ismerkedtünk meg. Continue reading “Na, húzzál innen!”